Ma este Szabadka város főterén a Nagyboldogasszony napján tartott központi ünnepségen ünnepelték meg Dužijanca napját, amely a bunyevác nemzeti kisebbség négy nemzeti ünnepe közül az egyik. Egy rögtönzött tanyát ábrázoló színpadon adta át az idei aratópár, Milica Saulić és Branislav Crnjaković az új búzából készült kenyeret dr. Suzana Kujundžić Ostojićnak, a Bunyevác Nemzeti Tanács képviselőjének, aki továbbadta azt Srđan Samardžić polgármesteri tanácsosnak, köszönetképpen mindazért, amit Szabadka város a bunyevácokért tesz.
„Ezek vagyunk mi, ez van a génjeinkben” – mondta Suzana Kujundžić Ostojić a főtéren egybegyűlteknek, majd hozzátette „attól a pillanattól kezdve, hogy a búzát a fekete földbe elvetik, egészen addig, amíg kinő és megérik, minden szem az eget fürkészi.”
„Nagyboldogasszony napján szenteltük meg ezt a kenyeret. Kívánjuk, hogy a városlakók is úgy legyenek eggyé, mint a kenyeret alkotó többezer búzaszem, mikor kenyérré álltak össze. Hagyományunkat nemzeti ünneppé nyilvánítottuk, megpróbáltuk megőrizni, mint a Szerb Köztársaság szellemi kulturális örökségét, és hiszem, hogy e szokás szépsége és gazdagsága, valamint hosszú fennmaradása oda vezet majd, hogy sikerül is ezt megtennünk. Mégis, a hagyományokat az emberek őrzik. Ezért kell büszkének lennünk nyelvünkre, származásunkra és hírnevünkre. Kívánom, hogy a bunyevácok hírét még sokáig őrizzék és emlegessék úgy Szabadkán, mint Vajdaságban és Szerbiában, vagy az országon túl“ – emelte ki dr. Kujundžić Ostojić.
Miután Srđan Samardžić a kenyeret felmutatta mind a négy égtáj felé, arról beszélt, hogy az aratóünnep egy ősi hagyomány, melyet a bunyevácok hoztak magukkal négy évszázaddal ezelőtt, mikor Észek-Bácska területeire érkeztek.
„Ezen hagyományokhoz, gyökerekhez, nyelvhez és kultúrához a mai napig hűek. Ez tükrözi a nemzet jellemét és eltökéltségét – évszázadok óta rendületlenül őrzik mindazt, ami meghatározza őket és ami a legfontosabb számukra. A népviselet, a tánc, a zene, és a dalok szépsége olyan szelíd lélekről tanúskodik, melyet a történelem során sosem sikerült megtörni” – mondta Samardžić, majd hozzátette, hogy Szabadkán, Vajdaságban, és Szerbiában a bunyevácokat minden jog megilleti és hogy 2021 májusa óta nyelvük is hivatalos használatban van Szabadkán, Stevan Bakić polgármesternek köszönhetően.
Az ünnepség a Szent Kereszt Felmagasztalása Templomban tartandó hálaadó szentmisével vette kezdetét, ahol Nebojša Stipić atya megáldotta az új búzából készült kenyeret. A szertartás során hangsúlyozta a hagyományőrzés és a hit megélésének fontosságát. Arról is beszélt, hogy a magot nem csupán elültetni kell és öntözni, hanem imádkozni is érte egységben és szeretetben.
A bunyevác hagyományok és a nemzeti viselet szépségét mindenki megcsodálhatta, aki figyelemmel követte az ünnepi felvonulást. A menet a Bunyevác Ház épületétől indult azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet ezen hagyomány és nemzeti ünnep fontosságára, valamint hogy tisztelegjen Blaško Rajić előtt, aki megalapozta a ma ismert aratóünnep hagyományát.
Az aratóünnepség vendégei voltak dr. Milan Popov, a Tartományi Kormány alelnöke és tartományi egészségügyi titkár, Snežana Janković, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárságának titkárhelyettese, a Magyar Nemzeti Tanács képviselete, a Bunyevác Nemzeti Tanács tagjai és számos más egyesület…
A kultúrműsort a szabadkai Bratstvo Vasutasok Művelődési Egyesület, az Aleksandrovo Művelődési Egyesület, a Mladost 1947 Művelődési Egyesület, valamint Milica Rukavina és a Mića Janković vezette Szabadkai Tamburazenekar színesítették.
Szabadkán vendégeskedtek még a zombori és a csonoplyai bunyevácok, valamint a magyarországi bunyevácok is, ami a bajai háromszögben élő bunyevác közösségek jó együttműködéséről árulkodik.
A fesztivál szervezői a Bunyevác Nemzeti Tanács és a Bunyevác Művelődési Központ voltak.
